OSHO gondolatok mindennapra 2016. december 10.

Otthontalanság „Az üdvösség mindig otthontalan, mindig csavargó. A boldogságnak van otthona, a boldogtalanságnak is van otthona, csak az üdvösségnek nincs. Olyan, mint egy fehér felhő, sehol sincsenek gyökerei.” Abban a pillanatban, hogy gyökereket eresztesz, eltűnik az üdvösség, és ragaszkodni kezdesz a földhöz. Az otthon biztonságot jelent, nyugalmat, kényelmet. És végül ha ezeket egyetlen dologra szűkítjük, az otthon azt jelenti: halál. Minél elevenebb vagy, annál inkább otthontalan vagy. Ez a kereső lét alapvető jelentése: veszélyben élni az életet, bizonytalanságban élni az életet, a következő pillanat ismerete nélkül élni az életet. Azt jelenti, hogy mindig elérhető maradsz, és mindig képes vagy meglepődni. Ha meg tudsz lepődni, eleven vagy. A rögzült elme képtelenné válik a csodálkozásra, mert képtelenné válik a kóborlásra. Ezért légy kóborló, mint egy felhő, és minden pillanat végtelen meglepetéseket hoz. Maradj otthontalan. Az otthontalanság nem azt jelenti, hogy nem egy otthonban élsz. Egyszerűen azt jelenti, hogy sosem kötődsz semmihez. Még ha egy palotában laksz is, sosem kötődsz hozzá. Ha eljön a pillanat a továbblépésre, továbblépsz anélkül, hogy hátranéznél. Semmi sem tart a hatalmában. Mindent használsz, mindent élvezel, de te maradsz az úr. Forrás: OSHO Mindennapra Meditáció csak neked! (Személyre szabott, születési horoszkóp alapján készülő gyógyulást segítő meditáció)