OSHO gondolatok mindennapra 2016. január 22.

A szeretet törékenysége „Ne gondold, hogy a szeretet örök. Nagyon törékeny, olyan törékeny, mint egy rózsa. Reggel még pompában áll – estére eltűnik. Bármilyen apróság elpusztítja." Minél kifinomultabb valami, annál törékenyebb. Oltalmazni kell. Egy szikla megmarad, de a virág eltűnik. Ha egy sziklát dobsz a virágra, a sziklának nem esik bántódása, de a virág elpusztul. A szeretet nagyon törékeny, nagyon érzékeny. Rendkívül figyelmesen és óvatosan kell bánni vele. Okozhatsz olyan sérelmet, hogy a másik bezárul, védekezésbe vonul. Ha túl sokat harcolsz, párod menekülni kezd, egyre hidegebb és hidegebb lesz, egyre jobban bezárul. hogy ne sebezhesse meg többé a támadásod. és akkor még hevesebben fogod támadni, mert le akarod győzni a hidegségét. Ez egy ördögi kör. Így távolodnak el egymástól fokról fokra a szerelmesek. Így sodródnak el egymástól, és úgy gondolják, a másik a felelős, ő árulta el a szerelmüket. Valójában azonban, én úgy látom, soha egy szerelmes sem árult el senkit. Egyszerűen a tudatlanság öli meg a szerelmet. Mindketten együtt akartak lenni, de valahogyan mindketten tudatlanok voltak. A tudatlanságuk csapdába csalta őket, és megsokszorozódott. Forrás: OSHO Mindennapra